Čeda Fidelinka jaše na Pegazu Miškoviću

Dr. Latinka Perović – Mantrák társadalma

Dr. Latinka Perović: Nem látok politikai változást, csak a hatalmon lévő személyek cserélődtek

Ez az a térség, ahol szinte semmi sem történik, vagy ha történik is, nagyon nehezen, s csak ritkán jó irányba. Itt még véletlenül sem a gazdasági válság képezi a legnagyobb gondot, az csak múló jelenségnek számít az évtizedeken át tartó társadalmi, politikai és kulturális krízis mellett, mely egyszerűen nem engedi, hogy az ország, s annak polgárai előbbre jussanak. Az elit kétféle: nemkívánatos és szívesen látott rétegre oszlik, s a vezető szerep, természetszerűleg, nem a nemkívánatos rétegnek jut. Az értékrendszerben rejlő gondokkal küszködő társadalmak ilyenek, Szerbia pedig pontosan ilyen. A kiutat csak kevesen keresik. Ezekre az állapotokra hívta fel a figyelmet rendkívül korán, még a múlt század hatvanas éveinek végén Radomir Konstantinović filozófus, irodalmár A vidék filozófiája című művében, s a szerző halálának egyéves évfordulója kapcsán megtartott fórumon kiderült, hogy a mai állapotokra a megállapítások még jellemzőbbek, mint a múlt századbeliekre. Continue reading →

EU i Srbija

Sonja Liht i Đorđe Vukadinović

Srbi idu u Evropu

Tajanstveni pas i Tadićevo jaje

Čeda Fidelinka i brašno

Filozof nad palankom

Radomir Konstantinović

Autor emisije: Nada Zorić

Šta je domaćoj političkoj i kulturnoj sceni značio književnik i filozof, akademik Radomir Konstantinović i zbog čega oko njegove pojave vlada gotovo zavereničko prećutkivanje, tema je specijalne emisije „Filozof nad palankom” kulturno-umetničkog programa, pripremljene povodom 27. oktobra, godišnjice smrti jednog od najvrednijih intelektualaca kojeg smo imali.
Mada je sebe osudio na samoizolaciju dugi niz godina i živeo u senci, njegovo mišljenje među intelektualnom elitom bilo je krajnje kredibilno. Beskompromisnog stava u javnosti, osnivač i prvi predsednik beogradskog kruga, autor uvek aktuelne kapitalne esejističko-filozofske studije “filozofija palanke ” kojom je pod nos trajno gurnuo ogledalo sredine gde živimo, kao i autor šestotomnog izdanja “biće i jezik”; posvećen srpskoj književnosti, model književne kritike, Konstantinović je bio zakleti protivnik nacionalizma i totalitarnih režima. Njegova izabrana dela pripremaju se u izdanju Službenog glasnika, a na ovogodišnjem 57. sajmu knjiga u Beogradu organizovan je komemorativni skup u znak sećanja na njega.

Kada je preminuo, nepravedno je ispraćen ćutanjem javnosti. Godina posle njegove smrti kazuje dokle smo stigli u proceni bogatog opusa jednog od najobrazovanijih ljudi Srbije 20. veka.